A nyers élelmiszerek miatt lassult az infláció

A KSH adatai szerint az élelmiszerárak májusban átlagosan az egy évvel korábbi szinten álltak, míg áprilisban 0,9 százalékkal emelkedtek. A havi drágulás mértéke az áprilisi 0,8-ról 0,3 százalékosra fékeződött májusban, míg egy évvel korábban 0,6-ról  1,1 százalékosra gyorsult.  A keresletérzékeny termékek  szerepe az infláció alakulásában érdemben nem változott az utóbbi időben, míg a költségváltozásokra érzékenyebb élelmiszer és energiaárak - az elmúlt hónapok üzemanyagár-emelkedése ellenére - összességében továbbra is az árcsökkenés irányába hatottak.

Az MNB által számított mutatók - a keresletérzékeny és ritkán változó árú termékek éves inflációja -  lényegében nem változtak,  az előző hónaphoz képest 0,1-0,2 százalékponttal csökkentek. A mutatók szintje továbbra is visszafogott inflációs környezetre utal.

Mind a tartós, mind a nem tartós iparcikkek éves inflációs rátája mérséklődött áprilishoz képest, ám az elmúlt másfél év átlagánál továbbra is magasabb szinten áll.  Havi összevetésben a tartós iparcikkek árváltozásához a használt személygépkocsik árcsökkenése járult hozzá. A nem tartós termékkörön belül a volatilis árdinamikájú repülőjegy-árak mutattak érdemi csökkenést. Az iparcikkek árazását a mérsékelt importárak árleszorító hatása, valamint a folyamatosan élénkülő belföldi kereslet kettős hatása alakítja.

Májusban a piaci szolgáltatások díjában  az előző évhez hasonló havi áremelkedés jelent meg. Összességében az árak visszafogott dinamikája a termékek széles körére jellemző. Az MNB értékeléséből az is kiderül, hogy a lakosság inflációs várakozásai az elmúlt hónaphoz képest kis mértékben csökkentek, és az alacsony inflációs folyamatokkal összhangban mérsékelt szinten alakulnak.